3. Történelmünk

Községünk központjában található a Szent Mihály Római Katolikus Templom.

Egy pápai bullában olvasható, hogy már 1102-ben Szűz Mária tiszteletére templomot szenteltek Wigmándon.

A templom 1746 előtt épült. A hozátartozó Plébánia házat 1749-ben, Felner Jakab tervei alapján építették. A templomot 1775-77-ben építették át Esterházy gróf megbízásából. Az átalakítást szintén Felner Jakab tervei alapján végezték. A temlom csodálatosan szép, barokk stílusban épült, ma műemlék épület.

"A barokk stílus a 16. sz. végétől a 18. sz. közepéig tartó, a reneszánszot követő képzőművészeti és építészeti stílus, amelynek táplálója az erősödő központi hatalom és mindenek előtt az egyház ellenreformációs tevékenysége volt. Az építészetet a díszitő és a szerkezeti elemek gyakori különválása, a látványosságra való törekvés, a görbe vonalak, és körök alkalmazása jellemezte. Iparművészete főleg a belső dekorációban alkotott maradandót. Legfontosabb díszítménye a voluta. és a kagylódísz."

A templom belső tere egyhajós tér, amely három részre tagozódik. A z első az orgona karzat alatti rész, a második a templomtér, a harmadik pedig a szentély. A templomhajó három nem egyforma nagyságú kupolaboltozattal fedett tér, melyet heveder ív választ el egymástól. A szentélyt szintén kupolaboltozat fedi, a kettőt között található a diadal ív.

Templomunk csodálatosan szép freskókkal van díszitve. különösen széppé és értékessé belső díszitése, valamint oltárképei teszik. Érdekessége, hogy az oltárképek és a freskók eredetiek, mellyet restaurálással mentettek meg az utókornak. A felújítási munkálatokat 1990.-ben végezték. Ekkor távolították el a szentélyben található szószéket is, amely aligmegmenthető állapotban volt. Felújítása után a kisigmándi templomba került. Ezáltal a templom kicsi belső tere megnagyobbodott.

Az arányos belső tér csodálatos színekkel van tagolva.

A főoltár: Guidó Reni olasz festőművész nagyon elterjedt képeinek a másolata. Szent Mihály főangyalt ábrázolja, aki a jó angyalok vezére. Bátorságával és erejével legyőzte a sátánt. Ő templomunk védőszentje. A búcsú napja névnapjához igazodik, amely szeptember 29-én van. Az oltárképet nagyon szép festett oszlopok veszik körül. Mindkét oldalán három három található. Az oszlopok tetejét pillérfők díszítik.

Az oltáron található a tabernákulum. Tetején szintén barokk stílusú, négy darab úgy nevezett kanneluna oszlop van, melyek közül az első kettőt boltozat köt össze. A boltozatot nagyon szép aranyozott, levél formályú díszítés ékesíti. A mási két oszlop fél boltozattal kapcsolódik össze. Az oszlopok, mintegy védelmezően veszik közre az alattuk elhelyezkedő feszületet. Az oltár két oldalán egy-egy angyal található, melyek nem egyformák. Maga az oltár vörösmárványból készült, csakúgy, mint az áldozó oltár, és az olvasó álvány.

A főoltárban és a Mária oltárban erekjék vannak elhelyezve.

A templomban található freskókra jellemző színgazdagság és az ünnepélyesség. Csakúgy, mint a falakon található csodálatosan szép, látványos diszítésekre.

A szentély mennyezeti freskóján az Atya, a Fiú és a szentlélek látható. A szentlélek galamb formályában jelenik meg.

A szentélyből kilépve, a boltíven a Hit, Remény és Szeretet jelképeként keresz, horog és szív található.

A diadal ív jobb oldalán helyezkedik el a Mária oltár, amely az 1700-évekből való. A z oltárképen Szűz Mária mennybevitelének mozgalmas képeit láthatjuk. Az olajfestmény F. Anton Maulbertsch kiváló barok festő művész képének másolata. A kép eredetije Zircen található az Apátsági templomban. Nagyon szép és értékes művészeti alkotás. Csodálatosan szép barokk keretbe van foglalva. A keret uralkodó színe a fehér, melyet gazdagon díszitettek arany motívumokkal.

Az előtte elhelyezkedő oltár szintén vörösmárványból készült. Tőle jobbra a keresztelő medence helyezkedik el.

A templomtér első mennyezeti freskója az evangélistákat ábrázolja, jelképeikkel. A szentek képei a boltozat négy sarkában vannak elhelyezve. Egyszerű keretezéssel egy tükörszínnel kiemelve nagyon szép, esztétikus látványt nyújtanak.

János a sassal,

Márk az oroszlánnal,

Máté az angyallal, és

Lukács a tulokkal.

A második mennyezeti freskón látható:

Szent István, első királyunk

Ő terjesztette el a kereszténységet Magyarországon. Az állam alapítás nagy művének befejezője. Több Benedek-rendi kolostort alapított. Székesfehérvárott, az álltala épített székesegyházban temették el. 1083-ban szenté avatták.

Szent László király

Uralma idején megerősödött magyarországon a feudalis osztályrend. A német-római császár IV Henrik és a Pápa mellé állt Nagyváradi sírjánál számos csoda történt. 1192-ben szenté avatták. Hermáját a győri Székesegyházban őrzik.

Szent Imre herceg

I István első magyar királyunk egyetlen fia. Korai halála trónutódlási zavarokat, párt harcokat okozott. Személye köré már korán legenda fonódott. A Katolikus Egyház 1083-ban szenté avatta.

Szent Gellért püspök

Imre herceg nevelője volt. István király kérésére térítő tevékenységet folytatott az országban. 1046-ban a pogány lázadók megtámadták és a kelen- hegyről a Dunába taszították. Vértanúhalála után nevezték el a hegyet Gellért hegynek.

A harmadik mennyezeti freskón:

Kis Szent Teréz látható.

Sok csoda kapcsolódik a nevéhez. Szerzetesi hivatást érzett magában, kolostori életet élt. 15 évesen lépett be a Liziő-i Karmellbe. Sokat szenvedett betegsége miatt, valamint a magánytól. Mindezt természetfeletti örömmel fogadta. 1923-ban avatták boldoggá 1925-ben szenté.

Szent Cecília:

Lényét a testi szépség, az erények ékesége és a nemesi származás harmóniája határozta meg. Szívén viselte az Evangéliumot. Védte a hitét meggyőződéssel. Urbán pápa idejében százakat térített meg Krisztushoz. 250-ben halt vértanúhalált Rómában. A hóhér három csapással sem tudta lefejezni. Barátai karjaiban halt meg. Fordítási hiba miatt lett a zene védőszentje.

Árpád-házi Szent Erzsébet, rózsákkak.

II. András király lánya. Férje Türingiai Lajos halála után visszavonult Eisenbacba, és egy menhelyet alapított a szegényeknek. 1231-ben szenté avatták. Legendája: Kötényében, mint mindíg, élelmet vitt a szegényeknek. Váratlanul férjével találkozott, aki megkérdezte tőle, hogy mi van a kötényében. Erzsébet azt mondta, hogy virágot visz a szegényeinek. Amikor férje megnézte a kötényt, valóban virágok voltak benne.

Árpád-házi Szent Margit, a liliommal (az ártatlanság jelépe).

Szent Erzsébet testvérének, IV Béla királynak volt a lánya. Margitot szülei Istennek ajánlották fel, hogy segítse őket a tatárok elleni küzdelmekben. A király a Nyulakszigetére építtetett kolostort lánya számára. Ez a mai Margit-sziget. A 12 éves királylány itt tette le a szerzetesi fogadalmat. 1276-ban szenté avatását elenezték, de 1943-ban II Piusz pápa szenté avatta.

A templom főhajójában található boltozatok " visszaköszönnek" az orgona alatti tér tartószerkezetében. Harmóniát teremtve megjelenik ugyanis a hármas osztású tér. A középső oszlopra egy hárfát festettek, mintegy jelezve a zene közelségét.

Az orgona szintén barokk stílusban készült. Műemlék. Kiképzése olyan hatást kelt, mitha diadalív lenne. A középső traktus tetején timpanon-szerű díszítés található. Csodálatosan szép hangja van.

Az orgonán ez a felirat olvasható:

Kirehen-Concert-Orgel-und

Harmónium Fabrik GEBRÜDER-RIEGER

(Paris 1878)

Ezek szerint Párizsban készítették 1878-ban.

Az orgona karzat alatti rész jobb oldalán található egy kis, falba épített szekrény található. Itt kel életre Karácsonykor a Betlehem, Húsvétkor pedig itt található a Szent sír.

Baloldalon helyezkedik el a gyóntató helyiség.

2000-ben a Nagyigmándért Alapítvány kezdeményezésére é támogatásával, valamint az önkormányzati képviselők és a hívek adományából toronyórát kapott templomunk. Szilveszter éjszakáján a szentmise keretében történt a megszentelése.

Nem túl nagy, de csodálatosan szép templomunk van, amelyre méltán vagyunk büszkék.

A középkori templomot 1747-48-ban gróf Esterházy József felújíttatta (építész: Kutner Jakab). 1875-ben tornyát megkisebbítették. Az épületet 1989-1990-ben felújítoták , ekor került feltárásra a középkori templom néhány részlete is .

A község központjában, dombtetőn szabadon álló, keletelt, egyhajós egyenes szentélyzáródású, nyeregtetős, Ny-i homlokzati tornyos templom, a szentély É-i oldalához csatlakozó sekrestyével. A homlokzat középtengelyében kapu, fölötte kőtábla építési felírattal, afölött az Esterházyak kőcímere. A szentély végfalán vakolt keretben újjabb Madonna-mozaik kép találhat

Templomunkról és a freskókról képek a képtárban láthatók.